Miért is posztolunk edzés közben?

Egy pohár búzafűlé és teljes kiőrlésű pirítós ínycsiklandó eprekkel megpakolva, egzotikus gyümölcsökből készült smoothie-k, neon színű sportmelltartó és kockás has, vagy egy bonyolult, akrobatikus jóga póz a tengerparton... Ha a saját edzésünkre gondolunk, valahogy nem ezek a képek sejlenek fel előttünk. Sokkal inkább szerteszét álló haj, átizzadt póló, vagy jutalomként egy tejszínhabos-csokis gofri.

A közösségi média térhódításával minden eddiginél több lehetőségünk van bepillantani a sztárok, edzők és sportolók életébe. Évtizedekkel ezelőtt Andy Warhol már megjósolta, hogy hamarosan mindenki híres lesz 15 percre, ami egy jól beállított fotóval valóban nem lehetetlen küldetés. Ki ne szeretne elismerő bókokat és sok kedvelést kapni? Viszont kevesen tudnak túllépni azon, ha egy frissen megosztott kép nem kap elég figyelmet, mert az olyan, mintha középszerűek, szürkék, sőt, csúnyák lennénk. A siker új mércéje a kedvelések száma? Többet számít a külvilág véleménye, mint az, hogy mi magunkkal egyensúlyban vagyunk e vagy sem?

Egy-egy vonzó, jó szögből készített fénykép bárkiről készülhet, de szembesülni azzal, hogy sokan minden fotón tökéletesek, erősen önbizalom romboló hatású. És ami még aggasztóbb, hogy egyre több tinédzserkorú lány is érzi a közösségi média nyomását: csak az lehet sikeres, aki szép is.

Mintha a sportolás csak akkor lenne hatásos, ha meg is osztjuk, milyen teljesítménnyel milyen feladatokat végeztünk. Az edzőteremben lévő tükör előtt csak akkor érdemes fotót készíteni, ha márkás, csinos, színes szettben mozgunk. Egy klasszikus sajtos-sonkás szendvics reggelire unalmas, sőt, egyenesen mintha ciki lenne, mert nem is olyan egészséges, és főleg nem olyan drága, mint a sztárok reggelije. A hagyományos köret snassz, éljen az édesburgonya.

Az aerobic divatjamúlt, irány zumbázni. Egy kényelmes, bő edzőnadrág már retró, helyette a leggingsek hódítanak. A trendek persze jönnek-mennek, de igazán csak akkor terjednek el, ha sok híresség a nevét adja hozzá, ezzel erősítve azt, hogy adott mozgásforma, ruha, étel, vagy ital nem átlagos, hanem különlegessé tesz.

Természetes, hogy ezzel a tökéletességgel nem tudjuk felvenni a versenyt. Nem ülhetünk minden héten a fodrász szalonban, a manikűrösnél; nincs sminkesünk, nem végzik el helyettünk a kötelező házimunkát, és persze nem szponzorálnak minket trendi kiegészítőkkel vagy fehérjeporokkal. Megvan ennek a csöndes, nyugodtabb életnek az előnye is: nem fognak hetekig rajtunk csámcsogni a szomszédok, ha egy átmulatott éjszaka után nem tudunk tökéletesen a kamerába mosolyogni. Ha úgy tartja kedvünk, elnyúlhatunk a kanapén egy tábla csokival, és senki nem fogja számonkérni rajtunk, ha felszalad egy-két plusz kiló.

Egészséges önbizalommal, megfelelő hozzáállással viszont akár inspiráció is lehet az Instagram. Nézhetünk tornagyakorlatokat bemutató videókat, találhatunk könnyen, gyorsan, és olcsón megvalósítható egészséges recepteket, vagy éppen új barátokra is szert tehetünk, akik valamilyen téren hasonló cipőben járnak, mint mi: speciális edzést folytatnak egy sérülés miatt vagy hiába nem fogyasztanak cukros ételeket, mégsem tudnak lefogyni. A hashtag-ek használatával egyszerűen megtalálhatjuk azokat az embereket, akiket hasonló témák foglalkoztatnak, mint minket.

Megoldást csak az jelenthet, ha kritikával tekintünk a jól beállított fényképekre, és nagyot tudunk nevetni azon, amikor kiderül, hogy egy fotó retusálása során nem csak a pocak lett kisebb, hanem eltűnt egy ujj is valamelyik kézről. Hiába a sok gyönyörű fotó, hófehér fogakkal villantott mosolyok és kockás, lebarnult has: ne feledjük, a hírességek sem tökéletesek. Csak éppen a jó oldalukat mutatják meg a világnak.